Puha csokis süti mascarponekrémmel

 A múlt héten említett süti nagyon jól sikerült, úgyhogy ahogy ígértem, itt a recept.

Eredetileg egy doboz mascarponét akartam elhasználni kivételesen nem tiramisunak. Rövid keresgélés után találtam egy receptet, ami jónak tűnt, de úgy éreztem, hogy némi változtatás ráfér. Az ötletet adó receptben csilis-csokis süti szerepel, és tettem is bele egy kis csilit, de legközelebb nem fogok. Nem lehetett nagyon érezni, a többiek észre sem vették, de nekem nem jött be az utóíze, akkor meg minek?:)

Hozzávalók:

A tésztához:

• 30 g kakaópor (cukor nélküli, igazi!)
• 80 g csoki (a kakaó és a csoki arányát lehet variálni, csak az egyikből is lehet csinálni, vagy kevesebb csokiból ehhez a kakaómennyiséghez)
• 150 g vaj
• 200 g cukor
• 6 tojás
• 120 g liszt
• 1 dl olaj
• vaníliaaroma vagy vaníliás cukor

A tetejére:

• 25 dkg mascarpone (20 dkg is éppen elég)
• 1-2 evőkanál porcukor (de amúgy ízlés szerint)
• 1 narancs héja
• pár csepp narancslé

Elkészítés:

A vajat mikróban megolvasztjuk, majd hozzákeverjük a csokit és a kakaót. Egy idő után magától elolvad a csoki a meleg vajban.

A cukrot habosra keverjük a tojásokkal. Hozzáadjuk az olvadt csokit, az olajat, a vaníliaaromát, és végül a lisztet is.

180 fokra előmelegített sütőben 30 perc alatt teljesen megsül. (Elvileg lehet rövidebb ideig is sütni, úgy folyósabb lesz.)

Közben a mascarponét kikeverjük a cukorral, hozzáadjuk a narancshéjat, és annyi narancslevet, hogy kicsit könnyebben kenhető állaga legyen, de ne folyjon.

A sütit hagyjuk egy kicsit hűlni, mielőtt rákenjük a krémet!

Nagyon finom, puha, szaftos tésztája van, valószínűleg a vajnak ÉS az olajnak köszönhetően, úgyhogy akármilyen fura, hogy ennyi zsiradék kell bele, ezen nem spóroltam.

Meggyes-vaníliás fagyiszerű turmix

Amilyen összetett nevet adtam neki, annyira egyszerű ez a turmix. Szinte semmiből nem áll elkészíteni, engem 5 perccel indulás előtt kapott el a "kéne valami édes ebéd után"-érzés, de véletlenül olyan finomra sikerült, hogy gondoltam, megosztom.

Vannak időszakok, amikor viszonylag gyakran készítek valamilyen turmixot. Ezt a "receptet" bármilyen gyümölccsel (banán, barack, eper...), illetve ízesítővel (méz, vaníliás cukor, fahéj, stb.) lehet variálni, és olyan sűrűre vagy hígra készíteni, ahogy jólesik. 

Most egy kis fagyasztott meggyet öntöttem fel annyi tejjel, hogy ellepje (ez az egyetlen "szabály", amit alkalmazni szoktam, amúgy szemre megy minden), és egy löttyintés vaníliaaromával ízesítettem. Ezután botmixerrel összeturmixoltam, és készen is lett. A fagyasztott meggytől kicsit sűrűbb, fagyis állaga lett, a vaníliaaroma pedig erre még rá is erősített. (Szerintem a vaníliás cukortól kevésbé lett volna intenzív vaníliaíze.)

Kísérletezzetek bátran! :)

Az új, sportos(abb) énem jelenti

Most, hogy már két hete majdnem minden nap mozgok egy kicsit (micsoda teljesítmény:D), nyugodt szívvel oszthatom meg ezt a képet:

És tényleg komolyan is gondolom.:) De miről is beszélek most pontosan?

Arra már egy ideje rájöttem, hogy mozogni márpedig kell. Kéne. Rendszeresen. Jelenleg ugyan még nem közvetlenül a szív-és érrendszeri betegségektől tartok, inkább hiúsági kérdés az egész (és ezt be is vallom, miért ne tenném?), de hosszú távon is hasznos, ha a sport beleépül a mindennapokba. 

Szóval valami olyasmit akartam keresni, amire egy héten többször is képes vagyok időt szakítani és nem kellenek hozzá nagy előkészületek. Mivel ebbe az is beletartozik, hogy ne kelljen érte átutazni a városon, az itthoni tornát sem zártam ki, de azért nem akartam ellazsálni a dolgot.

Így találtam végül rá egy harminc napos programra a youtube-on. Jillian Michaelsről, az edzőről már régebben is hallottam, és belefutottam egy előtte-utána képsorokból készült videóba is (amit nyilván kellő fenntartásokkal kezeltem:D), úgyhogy elkezdtem, hátha használ valamit.

Tíznaponta van szintváltás, én ma fejeztem be az elsőt, úgyhogy még nem látom át az egész rendszert, mikor mit dolgoztat meg (eddig kar, láb, has volt). Egy edzés kb. 25 perces, szerintem ez tökéletes időtartam ahhoz, hogy bármikor meg lehessen egyet csinálni, akár reggel (késői) indulás előtt, akár este.

Nem annyira megerőltető, hogy semmi kedvem ne legyen hozzá, de nem is annyira laza, hogy ne érezzem értelmét nekiállni. És mivel van egy virtuális edző, könnyebb végigcsinálni a megfelelő mennyiségű gyakorlatot, mint ha csak magamtól guggolgatnék párat.

Vegyesen van benne kardio (ugrálós) és erősítés, és pont jókor vannak a váltások, hogy ne haljak bele egyikbe se. Ami pedig a legfontosabb, az akaraterőmet is edzésben tartja: volt már, hogy semmi kedvem nem volt semmihez, mégis rávettem magam, hogy punnyadás helyett felkeljek, bekapcsoljam Jilliant, és csináljam, amit mond.:) És tényleg minden egyes alkalommal kiderült, hogy jól döntöttem: felébreszt, felfrissít, feldob, és megnyugtat, hogy ma is tettem valami hasznosat azért, hogy pár év múlva ne egy szétfolyó paca legyek.

Pár pontban összeszedve a program lényege (hátha még valaki kedvet kap;) ):

• így keress rá: Jillian Michaels, 30 day shred (itt van a level 1)
• 3x10 napból áll
• Elvileg minden nap kell csinálni. Én a tesis napomon kihagyom, ezen kívül pedig heti egy pihenőnap szerintem kell az izmoknak, de heti 5-ször így is megcsinálom, mert egy edzés annyira rövid, hogy  kell ennyi bármilyen eredményhez.
• 2 darab kis kézisúlyzó kell hozzá (legalábbis az első szinthez, de szerintem a következőkhöz se kell több minden)
• a főedző mögött van még két lány, az egyikük a kezdő, a másikuk a normál (haladó) gyakorlatot mutatja, lehet választani
• egy edzés kb. 25 perces: van benne egy kis bemelegítés, aztán a gyakorlatok (eddig kardio, erősítés és hasizom váltotta egymást), a végén pedig egy rövid nyújtás, ami nekem kicsit túl rövid is, úgyhogy önszorgalomból szoktam még hajolgatni

Hozzám hasonló kicsit lustáknak (és akik nem bánják, ha 10 napig ugyanazt a felvételt kell nézniük ugyanazokkal a gyakorlatokkal) ajánlom kipróbálásra, akár valami érdekesebb sport mellé kiegészítésként is.:)

Nem csak turistáknak: a Vármúzeum

Vannak helyek Budapesten, amiket általában meghagyunk a turistáknak. Elvileg nekünk kéne a legjobban ismerni a várost, mégis sok minden kimarad. Nekem például nem rémlik, hogy valaha is jártam volna a Történeti Múzeum Vármúzeumában. Kedden aztán hirtelen ötlettől vezérelve, a hazafelé tartó utat megszakítva felmentünk a várba. Eredetileg csak az Eltűnő Núbia című fotókiállítást akartuk megnézni, aztán kiderült, hogy a jegy árában (900 Ft a diák, egyáltalán nem vészes, főleg így) benne vannak az állandó kiállítások is az időszaki mellett. Úgyhogy szépen sorban elkezdtük járni a termeket.

A földszinten a legérdekesebb talán az Anjou selyemkárpit volt, amit teljesen véletlenül, egy sárral borított galacsinként találtak meg. Ja, és üvegfallal leválasztott, gombnyomásra nyíló teremben őrzik, ez külön izgi.:D

A középkori palotaszint neve árulkodó, középkori maradványok, falak, oszlopok, és gyönyörű padlócsempék vannak itt, ezen kívül pedig a börtön is, de a legszebb része a kápolna. Gyönyörű, kicsi, gótikus kápolna, olyan, amiben simán el tudom képzelni az esküvőmet.:)

Az első emeleten van az Eltűnő Núbia kiállítás, ami Lantai-Csont Gergely (aki egyébként fotográfus és közgazdász is, tetszik ez a párosítás) Szudánban készített képeiből áll. Nem túl nagy maga a kiállítás, így könnyen befogadható, minden egyes kép előtt el is lehet ácsorogni. Nagyon furcsa és érdekes ilyen archaikus társadalmakat látni, miközben a felszínen valamennyire azért a nyugati kultúra elemei is megjelennek (flip-flop papucs a hagyományos bőrszandálok mellett...), de pl. az oktatásról egészen más elképzeléseik vannak.

A másik, nagyobb elem ezen a szinten a Budapest - fény és árnyék című kiállítás, ami Budapest ezeréves történetét mutatja be. Szerintem nagyon jól meg van szerkesztve: két fő vonulata van, egy a város történelmét vezeti végig kb. a rómaiaktól a rendszerváltásig, vele párhuzamosan pedig a mindennapi élet egyes elemeit (lakás, vásárok, fürdők stb.) mutatják be tematikusan, szintén végigkövetve a különböző korokat. A kiállítás megfelel a modern igényeknek, tele van interaktív feladatokkal, lehet tapizni bátran nem csak a gyerekeknek (reméljük:D). Szerintem itt töltöttük el a legtöbb időt, a szocialista stílusban berendezett szobában meg is pihentünk a tipikus piros kanapén, és a tipikus barna egybekockaszekrényen álló tévén és megnéztünk egy panelépítésről készült interjút és egy ezzel kapcsolatos kisfilmet, igazi gyöngyszem volt, megérte kivárni a poént.

Az utolsó emelet az egyetlen, amit kihagytunk, de ez nem túl nagy terület.

Összesen három órát töltöttünk a múzeumban, ami nagyon soknak tűnik, de egyszer sem éreztem úgy, hogy ki kéne menekülnöm, tényleg élveztem. Látszik a térképeken is, hogy sok és sokféle terem van, nem muszáj az összeset ugyanolyan figyelemmel végigjárni. Szerintem mindenképpen megéri egyszer elmenni, nem árt ismerni és kicsit más szemszögből látni a lakóhelyünket.:)

Tavaszi inspiráció

Ez az összeállítás kettős célt szolgál: amellett, hogy magamnak és nektek összegyűjtöttem pár kellemes hangulatú képet, ezennel szeretném megkérni a tavaszt, hogy ha már idén elmaradt miatta a tél, akkor most már tartson is ki, amíg a nyár meg nem érkezik!!

DEKORÁCIÓ

Én mindig örülök neki, ha van itthon valamilyen virág. Jó pár napig szép színes dísze lehet bármilyen szobának, jó rájuk nézni, ráadásul szerintem a rend fenntartására is ösztönöz, mert mégiscsak jobban mutat tiszta, rendes környezetben, mint egy nagy kupac szemét közepén.:)

Ezek a kicsi befőttesüvegek pedig különösen aranyosak pár szár virág tárolására.

KÖRÖM, SMINK

Nálam ilyenkor általában rituálisan előkerülnek az élénkebb körömlakkok, de mivel idén nem volt olyan óriási a váltás a "télhez" képest, és nem voltam annyira kiéhezve a napfényre, ez elmaradt. Ezért inkább csak azt mondom, hogy valószínűleg most egy időre háttérbe szorul a bordó, és jöhet még több pasztell vagy élénkebb árnyalatú lakk.
És ha már élénk árnyalatok, a színes száj még mindig tetszik, és például sötétebb, nem túl rikító pinket szoktam is hordani. Ebből is jöhet több.

Ezen a gyűrű is tetszik, bár annyira
 nem értem ezeket az ujjperc-gyűrűket.

Ha egyszer nagyon nem tudom majd, mit csináljak, lehet, hogy megpróbálkozom valami ilyennel.

 ÖLTÖZKÖDÉS

Már néhány hete eltettem a télikabátomat (és nem is tervezem elővenni!), így most a kedvenc átmeneti kabátomat hordhatom, de nemsokára már az is tartósan sok lesz, és jöhet a farmer-vagy másmilyen dzseki, egy szál pulcsi, póló... Szoknyához, ruhához pedig végre nem kell dupla harisnya, lassan előkerül a tornacipő, napszemüveg, vékony sálak és a többi.

Farmerdzseki mindenhol: rengeteg képet találtam, de szerintem ennyi is elég ahhoz, hogy látszódjon, hogy bármilyen stílushoz illik.

Talán ez a kedvenc képem innen...:)

Nagyon tetszenek ezek az élénk színek. Semleges színekkel kiegészítve, egy-egy darabon alkalmazva nem lesz rikító papagájos az összhatás, de odavonzza a tekintetet, az biztos.

A virágos ruha szerintem nem szorul magyarázatra, én legalábbis imádom.:) Amíg nem lehet magában hordani, addig jöhet rá pulcsi, kardigán, aztán nyáron ezek nélkül lehet tovább hordani. Ráadásul szerintem egy ruha lehet a legjobb választás akkor, ha fogalmunk sincs, hogy mit kéne felvenni. Én legalábbis bevallom, gyakran ezért választom ezt a megoldást. Kis energiabefektetés, a siker valószínűsége pedig nagyobb. :)

De persze nem kell minden nap talpig csiniben nyomni, ez a tornacipős-farmeres összeállítás is tetszik:

FINOMSÁGOK

És igen, a tavasz-és nyárváráshoz végül hozzátartozik néhány étel is. Mindig alig várom a rendes eperszezont, na és persze a mindennapos fagyizást.;)

Remélem, tetszettek a képek
A képek forrásai megtalálhatók a Pinterest-tábláimon.