2017. január 17., kedd

Sorozatajánló (a vizsgaidőszak utáni időkre)

A vizsgaidőszak végeztével egyrészt alig várom, hogy a társasági életemet legalább minimálisan újraélesszem, és a szobámból a könyvtáron kívül eső helyre is elmerészkedjek, emellett azonban ilyenkor bele szokott férni egy-két nap valódi semmittevés is, amikor végre lelkiismeret-furdalás nélkül lehet például sorozatozni egy kicsit. Ezért időzítettem mostanra egy kis ajánlót hosszabb-rövidebb ismertetőkkel és saját véleménnyel olyan sorozatokból, amiket mostanában néztem és szerettem - természetesen nem csak egyetemistáknak címezve.



Aranyélet

Valószínűleg sokan hallottak erről a sorozatról, nagyon jó kritikákat kapott annak idején, a megjelenésekor. Mindenki odáig volt érte, hogy végre itt egy nagy költségvetésű, igényes magyar sorozat. Csak a második évad első része győzött meg, hogy elkezdjem nézni rendesen az elejétől, de  egyet kell értenem: klasszisokkal jobb, mint bármelyik jelenleg futó magyar sorozat.


A történet középpontjában a Miklósi család áll, akik kisebb-nagyobb bűncselekményekkel, csalásokkal teremtik elő mindazt, ami a felszínen tökéletes és fényűző életükhöz szükséges. Amikor azonban Attila, a családfő úgy dönt, hogy kiszáll, és tisztességes, hétköznapi módon folytatja tovább az életét, hamar kiderül, hogy ehhez már túl késő. A családi barát, Hollós Endre, azaz Endre bá' jóvoltából több szálon kapcsolódnak alvilági kétes ügyletekhez, és a feleség, Janka követelőzése sem segíti a változást. A szülők életmódja a gyerekekre is befolyással van, különbözőképpen reagálnak az életüket egyre drámaibb módon megváltoztató fordulatokra, ami még több bonyodalmat szül.

Az első évad promóvideóiban- és interjúiban többször is hangsúlyozták, hogy olyan problémákat állítottak a középpontba, amelyekkel minden magyar ember könnyedén tud azonosulni még akkor is, ha egyébként nem luxusvillában él. Ezzel kapcsolatban felemás érzéseim vannak: kicsit steril az ábrázolt környezet, nem érzem úgy, hogy valóban Budapesten játszódik a történet, így viszonylag könnyű távolságot tartani, miközben a rendszerváltás körüli ügyeskedésekkel és a nem csak akkor létező korrupció különböző fajtáiról mindenkinek van valamilyen tapasztalata és véleménye, ami valóban teremt egyfajta kötődést.

Összességében elmondható, hogy a cselekmény fordulatos, izgalmas, a karakterekben van potenciál (remélem, hogy következő évadban még jobban kidolgozzák őket), a párbeszédeket nem kínszenvedés végighallgatni (más magyar sorozatokban vagy filmekben szerintem ez előfordul), profi a képi világ, és néhány tényleg tehetséges fiatal színész is lehetőséget kapott benne, hogy megmutassa magát. Remélem, hogy a továbbiakban nem mennek el abba az irányba, hogy csak szexszel és látványos akciójelenetekkel akarják eladni a sorozatot, mert eddig tényleg nagyon jó, érdemes megnézni.

The Affair

Tavaly már bekerült a téli kedvenceim közé, az első évadot nézve ezt írtam róla akkor (a teljes szöveghez katt a régi bejegyzés linkjére):

...egy kisvárosi (hamptoni) felszolgálónő (Alison) és egy New York-i író/tanár családos férfi (Noah) viszonya áll a középpontban, aki vidéken tölti a nyarat a felesége szüleinek birtokán.



Ami első körben az egész érdekességét adja, az a történetmesélés. Az epizód első felében a férfi szemszögéből látjuk a történetet - ahogyan ő visszaemlékezik rá. A második felében pedig a nő emlékei alapján rekonstruálhatjuk a történteket. ... ugyanazt a szituációt kétféleképpen élhetjük át, ugyanazokat az embereket kétféle szemüvegen keresztül láthatjuk. ... A két történetet látva az is gyakran felmerülhet az emberben, hogy vajon hol van a ferdítés nélküli igazság...
Szépen lassan kiderül, hogy a visszaemlékezés apropója egy rendőrségi kihallgatás, de ennek a körülményeiről minden részben csak egy-két információmorzsát tudunk meg...
Elsősorban a kezdeti különböző interpretációk fogtak meg, de ... jól van felépítve a nyomozós rész is - csak a háttérben fut, mindig annyival kerülünk közelebb a megoldáshoz, hogy fenntartsa az érdeklődést. Remélhetőleg az évad végére (az első évad 10x1 órás) mindenre választ kapunk, és nem laposodik el később sem a történet.

Azóta azt elmondhatom, hogy nem derül ki minden az első évadban, a másodikban végig a nyomozás áll a középpontban. Az az érdekes, hogy abban az évadban konkrétan minden karaktert megutáltam, senkinek nem tudtam szurkolni, és mégis néztem tovább. Az ajánlás aktualitását az adja, hogy most fut a harmadik évad, amiben a bűnügyi rejtély következményei adják a kiindulópontot, miközben a sorozat kiemelt erősségei továbbra is megmaradtak.

Poldark

A kosztümös és/vagy brit filmek szerelmeseinek is hoztam egy sorozatot, aminek az első évadát tavaly néztem meg viszonylag rövid idő alatt. Bár én nem gyakran nézek ilyen stílusú filmeket, ennek hamar magával ragadott a hangulata, a története és a karakterek.


A BBC-s sorozat főhőse Ross Poldark, akinek, miután visszatér az amerikai függetlenségi háborúból, újra fel kell építenie az életét. Távolléte alatt az apja meghalt, menyasszonya már az unokatestvéréhez készül hozzámenni, a családi ház lepusztult, pénze pedig nincs. Ő azonban úgy dönt, hogy rendbetesz mindent, és támogatókat  keres, hogy újra megnyissa a család régi bányáját. Útját személyes ellentétek, osztálykülönbségből fakadó problémák és a korban zajló társadalmi változások szegélyezik és nehezítik.

A hangulathoz persze nagyban hozzájárul a környezet és a képi megvalósítás is: gyönyörű helyen játszódik a sorozat, amit az operatőr ki is használ. Fordulatokban, konfliktusokban, és természetesen szerelemben sincs hiány a sorozatban; klasszikus angol romantikus kalandtörténet ez drámai, romantikus, és komikus karakterjegyekkel. Aki szereti az ilyesmit, az mindenképpen vegye fel a listájára.

Suits

Őszintén szólva néhány napja, az első pár rész megnézése után még nem gondoltam, hogy a Suits befér majd ebbe az ajánlóba. Eredetileg a Westworldöt akartam elkezdeni nézni, mert pár hónapja a legkülönbözőbb emberektől hallottam róla, hogy milyen jó, aztán mégis valami könnyed sorozatra vágytam. Semmit nem tudtam a Suits-ról, de amikor elém került, a rövid leírás és a borítókép alapján tettem vele egy próbát.


Az alapszituáció szerint Harvey Specter, menő new yorki ügyvéd egy véletlen folytán találkozik Mike Ross-szal, akit fotografikus memóriája, intelligenciája és merész személyisége miatt felvesz maga mellé - bár a fiúnak sehonnan nincsen jogász diplomája, főleg nem az előírt Harvardról. Bár a csalás állandó feszültségforrás lesz, Mike végre tudja kamatoztatni addig nem megfelelő módon kihasznált tehetségét.

A sorozat az első évad alapján teljesen megfelelt a várakozásaimnak - könnyed, aranyos ügyvédes sorozat jó beszólásokkal, kedvelhető, bár kiszámítható és kissé sablonos alapkarakterekkel (arrogáns, kívül kemény, belül mégis érző ügyvéd mellett egy srác, aki hagyja, hogy az érzelmei befolyásolják, erős női vezető, kisebbségi komplexusa miatt áskálódó, komikusan szerencsétlen munkatárs, stb.). A második évadban viszont úgy érzem, hogy végre valódi konfliktushelyzet került elő, túlléptek az olyan szintű problémákon, hogy ki kivel járhat és miért nem, az egyedi ügyeken kívül van egy izgalmas, több részen átívelő megoldandó probléma, és a karakterek is kezdenek hozzám nőni. Kíváncsi vagyok, hogy a továbbiakban merre tart a sorozat, de az eddigiek alapján jó választás lehet annak, aki valami néznivalót keres.

Ti mivel egészítenétek ki a listát?

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése