A látható különbség az a két fonás között, hogy ez a fordított változat jobban kiemelkedő, 3D-s fonatot eredményez, kicsit extrább tehát.
A lényegi eltérést a sima fonáshoz képest mutatják be a képek:
Tehát, egy tincset megint három részre választunk, DE most az oldalsó tincset a középső ALÁ tesszük, nem fölé! (C a B alá) És így tovább: A a C alá, B az A alá, stb.
Ez az alap hármasa a fonásnak. Érdemes megpróbálni csak így simán, mielőtt továbblépünk.
Az első sorozat után (3. kép állapota) ugyanúgy, mint a franciánál, az oldalsó tincshez mindig hozzá kell venni egy újabbat oldalról (utolsó kép), és azzal együtt a középső alá tenni.
Lehet, hogy ez megint bonyolultnak hangzik, de próbálgatással meg lehet érteni. Nekem beletelt egy kis időbe, mire átállítottam az agyamat és a kezemet a sima fonásról, egyszer viszont végre sikerült, és azóta megy.:) Ez is csak a gyakorlás fontosságát igazolja, és hogy nem lehetetlen a dolog.:)
A kis trükkel, amit a címben ígértem, nagyobb és dúsabbnak tűnő fonatot lehet csinálni. Akár a sima hármas fonásnál is lehet használni, hogy vaskosabbnak tűnjön a copf, ennél a fonásnál viszont szerintem szinte kötelező, sokkal jobban néz ki vele, mint nélküle.
A trükk a következő: kicsit meg kell húzgálni a fonatot, minden kis hurkocskát egyesével. Főleg a hurkok szélét kell kijjebb húzkodni (ld. a képen), nem az egészet rángatni, azzal nem nagyon lehet előrébb jutni! (Sőt, az egész szétjöhet, ha az alapját szétziláljuk.) A copf vége felé érdemes a hajguminál megtartani a hajat, és úgy haladni felfelé, így nem csúszik ki a hajgumi.
| A "trükk" |
| És a végeredmény:) |

Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése