Ha egyszer elkezdesz sportolni, annak biztos van valami oka. Szeretnél egészségesebb lenni, lefogyni, formálódni, új kihívást keresel, vagy közösségi élményt, esetleg egy jó és egészséges stresszlevezető elfoglaltságra vágysz. Lehet, hogy már alapból szeretsz mozogni, lehet, hogy még hosszú út áll előtted addig, amíg valóban örömmel kezdesz neki bármilyen fizikai tevékenységnek, de mindkét esetben lehetnek olyan napok, amikor a szokásosnál (is) nehezebben szánod rá magad. A következő tippek egy része bármilyen mozgásformára alkalmazható, néhány pedig kicsit specifikusabban a futásra, vagy más hasonló jellegű sportra. Tehát az is nyugodtan olvassa tovább, aki a futásért pont nincs annyira oda! :) Nem fogyókúrás vagy testépítő tippeket szeretnék adni - milyen jogon tenném? :D - hanem mindennapi, nekem bevált apróságokat gyűjtöttem össze, amik engem motiválnak, és másoknak is jól jöhetnek.
1. Fokozatosság
Hiába találod ki, hogy rendszeresen szeretnél sportolni, ha túl nagy lendülettel veted bele magad, könnyen a visszájára fordulhat a dolog. Ha már gyakorlott vagy az adott testmozgás területén, akkor is nagyon fontos szerepe van a pihenőnapoknak, de amíg szinte semmilyen alappal nem rendelkezel, a pihenés nemcsak az izmaidnak, hanem mentálisan is fontos. Hozzá kell szokni a terheléshez, hogy elkerüld a sérüléseket, és azért is, hogy ne csak pillanatnyi fellángolásként maradjon meg az edzés, hanem beleépüljön a mindennapokba.
2. Összehasonlítgatás nélkül
Ne zavarjon, hogy mások mennyit tudnak egyszerre futni vagy milyen gyorsan teszik meg a kilométereket. Lehet, hogy valaki kevesebb erőfeszítéssel jut el ugyanoda, mint te, ebben sem vagyunk egyformák. De ez nem von le az érdemeidből, sőt. Hallottam már olyat, hogy x kilométer alatt nem is érdemes felvenni a futócipőt, vagy hogy mondjuk egy bizonyos tempónál lassabb perc/kilométerek sétának minősülnek. Aha, persze, blablabla... Ha valaki ilyesmit mond úgy, hogy nem ismer téged és az általad megtett utat, ne foglalkozz vele, de tényleg.
3. Tervezz előre - mikor van rá időd?
Gondold át egy átlagos hetedet, és keress benne olyan szabadidőt, amikor be tudod illeszteni a mozgást. Mikor van rá időd? Reggel, mert nem jársz olyan korán dolgozni? Egyik délután hamarabb érsz haza? Este, még sötétedés előtt, esetleg csak hétvégén? Számolj úgy, hogy ezentúl a többi teendő mellé beférjen az edzés is. Körülbelül fél óra plusz a zuhanyzás nem olyan sok idő, egy sorozatrész vagy egyéb hasonlóan passzív tevékenység helyett hetente párszor simán belefér.
4. Edzésnapló
Írtam már róla, hogy fontosnak tartom az edzések feljegyzését. Ha jól követhető a fejlődés, ha látod, hogy már eddig is mennyit dolgoztál, sokkal nagyobb lelkesedéssel tudod folytatni.
ITT olvashatsz a témáról bővebben is.
5. Nevezz be egy versenyre!
 |
| 2015. szeptember 13. :) |
Személyes tapasztalatból tudom, hogy sokkal könnyebb rávenni magad a rendszeres edzésre, ha van egy konkrét célod. Ez tulajdonképpen bármi lehet, és nem is kell, hogy más is tudjon róla, de ha a futásról beszélünk, és benevezel egy versenyre, onnan sokkal nehezebb visszalépni, mint ha "csak" egy bizonyos kilométert akarsz teljesíteni a megszokott útvonaladon. Válassz olyan versenytávot, amit megvalósíthatónak, de mégis kihívásnak érzel, és olyan versenyt, aminek az időpontja megengedi az alapos felkészülést. A verseny a hangulata miatt pedig remélhetőleg pozitív élményként fog megmaradni, ami segít még tovább haladni.
6. Jó lesz abbahagyni :)
Szerencsés, ha már a hátad mögött tudhatsz néhány sikeres alkalmat, amikor
pár alapvető dologra odafigyelve mozogtál egy jót. Ennek az emlékét elő tudod venni, ha kellene egy kis noszogatás - elég arra gondolni, hogy utána sokkal jobban fogod magad érezni, mint ha tovább szenvedsz, de egy lépést sem teszel. Ha pedig véletlenül mégsem esik olyan jól aznap, legalább megállni jó lesz.:)
7. Ne egyedül
Ha találsz valakit, aki hasonló vagy kicsit jobb szinten áll nálad, az jó hatással lehet a kitartásodra, főleg a kezdeti időkben. Nem kell mindig együtt menni, de néha jó a változatosság. Húzhatjátok, lelkesíthetitek egymást, és az előre megbeszélt programszerű edzést nem mondod le mindenféle mondvacsinált indokkal. Ugye?
8. Változatosság
Lehet, hogy az edzettségi állapotod alapján már jóval nagyobb távot is meg tudnál tenni, mint amilyet szoktál, valamiért mégsem megy. Hogy ne érezd így, és ne is und el magad út közben, néha variálj kicsit az útvonalon vagy a tempón.
Szerintem nagyon jó, ha van egy biztonságos, bejáratott, ismert útvonalad, de ha hosszabb távra indulnál, nem biztos, hogy az a legjobb megoldás, ha újabb és újabb köröket teszel meg ezen az úton. Ezzel a kör vége felé haladva azt üzened az agyadnak, hogy közel a cél, már nincs sok hátra, ezzel pedig tulajdonképpen becsapod magad, és utána sokkal nehezebb újabb körre elindulni, mint ha az út közben toldod meg a távot egy kis kitérővel.
Ha úgy érzed, hogy fizikailag bírod még, de már unatkozol futás közben, tegyél bele rövid gyorsabb távokat. Nézz ki egy lámpaoszlopot, fát, kukát, stb. belátható távolságon belül, és szaporázd meg a lépteidet addig. Utána lassíts, és kocogj tovább. Hasonló, mégis ellentétes módon, ha pont azt érzed, hogy soha nem lesz vége a távnak, tűzz ki magad elé apró célokat az előbbi tereptárgyak személyében, és koncentrálj arra, hogy addig eljuss. Kis lépésekben pedig végül biztosan eljutsz a valós célig.
Nagyon remélem, hogy a konkrét tippek közül valaki alkalmazni tud majd valamit, de az általánosan, minden sportra érvényes lényeg szerintem valahol a 6. pontban bújik meg. Adhatja az a kezdőlöketet, hogy kockás hasat akarsz nyárra, formás feneket mindenkorra, vagy harcolva a genetikával, vékony combokat - de ez önmagában engem csak ideig-óráig hajtana előre. Egy kis szenvedés, a határok tologatása nem árt, de fontos megtapasztalni és észrevenni a pozitív oldalát is a kemény munkának: ez pedig lehet látható fizikai, vagy érezhető hangulatbeli, mentális hatás is. Én őszintén hiszem, hogy nem a jelenleg viszonylag-szinte-majdnem kockás hasam fog boldogítani. Örülök neki, de még jobban annak, hogy a mozgás többé-kevésbé az életem részévé vált az utóbbi években.
