Rendhagyó adventi naptár - élményekkel

Már csak egy hét van hátra az adventi időszak kezdetéig, úgyhogy lassan tényleg nem lehet kifogás, hogy "de hát még csak november van, hol van még a karácsony, hejj, ráérünk arra még" és társaik.

Advent első vasárnapjára jó esetben már megvan az adventi koszorú, idén pedig december 1. is erre a vasárnapra esik, így az adventi naptárak is előkerülhetnek. (update: 2013-ban legalábbis pont így volt. :) )

Kisgyerekes családokban ez magától értetődő dolog, ezerféle variációt lehet találni a bolti csokistól az ilyen-olyan saját készítésűekig, most viszont egy olyan ötletet fogok megosztani, amit kortól függetlenül bárkinek ajánlok.

A húgomnak évek óta én csinálom az adventi naptárat (voltak nagyon kreatívak is, például amikor a lakásban elrejtettem a kis mütyüröket, és egy útmutató alapján kellett minden nap megtalálnia:D), és bár már bőven kinőtt ebből a korból, még mindig szereti, ha van mit bontogatni.:)

Tehát tavaly 2012-ben kitaláltam egy közös programokkal, meglepetésekkel teli változatot, amit azóta is minden évben újra elkészítek, mindig kicsit aktualizálva a tartalmát. Szerintem ezt akár a szűk családban vagy barátnőkkel is meg lehet csinálni, hiszen egy kis együtt töltött időt, apró örömöket ajándékoz, és a tartalomtól függően segítheti az ünnepekre való ráhangolódást a hétköznapokban is.

A lényeg, hogy 24 olyan apróságot kell kitalálni, aminek az ajándékozott feltehetően örülne. Néhány ötlet, példa:

• sütisütés (nálunk a csokis keksz és a csokis szuflé nagyon megy, de tavaly volt már szabadon választható süti-cetli is:))
• kávézás/forrócsokizás (akár otthon, akár kávézóban)
• mozi
• közös vicces fénykép(ek) készítése/visszaidézése
• Vörösmarty téren nézelődni
• karácsonyi vásárolgatás
• valami jó kis cukrászdát/más evős helyet felfedezni (mostanában rengeteg helyet találok, amit jó lenne megnézni  (update 2016: #caketúra)
• na jó, lehet nem evős helyre is menni...
• otthoni filmnézés/sorozatmaraton
• közös ebéd
• kölcsön ruha/ékszer egy napra (kivételesen abszolút engedélyezve:))
• nemszeretem munka elvégzése helyette
• karácsonyi dekoráció készítése/a lakás egyik részének feldíszítése
• vicces idézet/régi történet/belsős poén

És így tovább... Látszik, hogy az én listámon elég nagy szerepet kapnak az édességek, csak kicsit más köntösben, mint az "eredeti" adventi naptárban. :) De lehet személyre szabni bátran, csak pár perc gondolkodás kell kitalálni, hogy mi csalna mosolyt a másik arcára. Érdemes viszont főleg apró, rögtön aznap megvalósítható dolgokat felírni, és csak néhány nagyobb lélegzetvételű, időigényesebb programot a hétvégékre.

A kis cetliket simán összehajtogatva is bele lehet dobálni egy (esetleg kidíszített) befőttesüvegbe, de meg is lehet számozni őket, ha előre tudjuk, hogy mikor mit akarunk majd csinálni.

Kellemes készülődést!:)

Almás-karamellás muffin

A következő recept alapja egy sima almás-fahéjas muffin, de most úgy gondoltam, hogy kicsit továbbvariálom, így került rá karamellszósz és apróra vágott dió is.

Hozzávalók:

• kb. 2 db közepes alma
• pár cseppnyi citromlé
• 2 tojás
• 15 dkg cukor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 15 dkg puha vaj (alig 20 másodperc mikrózás után tökéletes)
• 7 evőkanál tej
• 20 dkg liszt
• 1 csomag sütőpor
• 2 teáskanál őrölt fahéj
• egy csipet só

• pár darab tejkaramella (ehhez az adaghoz kb. 6 db)
• 1 evőkanál tej
• aprított dió

Elkészítés:

Az almát megmossuk, meghámozzuk, apró kockákra vágjuk, majd pár csepp citromlevet csepegtetünk rá.

A lisztet, sütőport, fahéjat és sót összekeverjük. 

Egy másik tálban a tojást kikeverjük a cukorral és a vaníliás cukorral, majd hozzáadjuk a vajat és a tejet is. A lisztes keveréket beleforgatjuk a tojásosba, végül pedig  az egészhez hozzáadjuk az almát is. 

180 fokos sütőben 25 perc alatt megsül, utána egy kicsit muszáj pihentetni, mert a megpárolódott alma miatt még nagyon puha a süti, és nem biztos, hogy rögtön tökéletesen kijön a formából.

Ezalatt a tejkaramellát a tejjel együtt mikróban felolvasztottam. (A legmagasabb fokozaton, fél perc után érdemes megnézni, és ha már majdnem jó, akkor kevergetve beleolvasztani a még nem felolvadt darabokat.) 

Ezután már csak a muffinok tetejére kell csurgatni egy-egy kanálnyi szószt, és dióval megszórni.

Bordós-gyümölcsös ajkak

Egy ideje tetszenek a különféle rúzsok, de nem igazán szoktam őket hordani. Szőlőzsírt, szájfényt (akár színeset is) bárhol, bármikor, de a rúzsozás már eggyel komolyabb dolog. Nem véletlenül mondják, hogy tudni kell viselni (természetesen itt az erőteljesebb színekre gondolok, nem az alig látszódó árnyalatokra). Pedig egy jól kiválasztott szín tényleg rengeteget dobhat az egész összhatáson, felélénkítheti az arcot, és akár teljesen más karaktert kölcsönözhet a viselőjének.

Most természetesen az őszhöz (télhez) kapcsolódó árnyalatokat fogok mutatni, illetve leírok néhány tippet, amivel én szoktam trükközni - legyen is rúzs, de ne is legyen túl komoly, túl feltűnő, túl mű.

A bogyószínek szerintem egész évben tökéletesen megállják a helyüket. Rengeteg árnyalatból lehet választani az élénkebb málnától a meggypiroson keresztül a lilásabb szilváig, bármelyik évszakhoz találhatunk megfelelőt. 

Az idei ősz hivatalos slágerszíne pedig a bordó, burgundi, borvörös, illetve még sokféle névvel lehetne illetni. Azt hiszem tavaly vagy tavalyelőtt robbanhatott be a ruhaboltok kínálatába, idén pedig mindenhol ezt látom rúzsszínként is (pedig annyira azért nem vagyok képben). Nekem már régebb óta nagyon tetszik, tényleg igazi kellemes őszi szín.

Következzenek a képek, amiket megpróbáltam valamiféle színskála szerint rendezni. Jól látszik, hogy bármilyen bőrszínhez passzolnak ezek a színek (főleg a bordós árnyalat, ami tényleg meglepő), illetve hogy lehet akár teljesen természetes hatású, csempészhet egy kis színt az egyszerű, egyszínű összeállításokhoz, és persze lehet elegáns, lázadó vagy kifinomult is.

Hétköznapra is tökéletes

Egy csepp szín

A klasszikus vörös egy bogyósabb változata

Borvörös (kicsit lilásabb árnyalat), világos bőrön

Borvörös, sötét bőrön

Kifinomult, barnás rumos árnyalat

További képek még például itt.

Az inspirációk után pedig következzen, hogy én hogyan szoktam (néhanapján) hordani ezeket az árnyalatokat:

• Először is, rengeteg hasonló árnyalatú ajakápoló és szájfény létezik: több, mint a semmi, de biztos, hogy mindenki talál olyat, amit nem érez túlzásnak.
• Az eggyel tartósabb eredmény érdekében egy megfelelő színű ajakceruzával be lehet satírozni az egész szájat, majd hasonló árnyalatú vagy átlátszó ajakápolót vagy szájfényt tenni rá.

És akkor végre rátérek a valódi rúzsokra is, most is a legfinomabbtól a legtartósabb hatást eredményező eljárásig.

• Bármilyen erős vagy sötét is a rúzs, ujjal felütögetve egyáltalán nem lesz drámai az eredmény.
• Ugyanezt az elvet követve, lehet ám a csomagolásból is ütögető, finom mozdulatokkal felvinni a színt, nem kell egy hatalmas húzással az egész rudat elmázolni a szánkon.
• Ha "rendeltetésszerűen" használjuk a rúzst, lehet tompítani a színén azzal, hogy egy papírzsepire "ráhammogunk" (nem harapunk, hiszen a fogainkon jó esetben nincs rúzs, ezzel csak leitatjuk a felesleget). Ezzel ráadásul tartósabbá is tesszük a színt, hiszen a krémes, elmázolódni hajlamos réteg eltűnik, és csak maga a szín marad alul. 
• A "tartósítás" után fel lehet vinni ujjal még egy réteget az élénkítés kedvéért, vagy rendesen, sőt, akár rúzsecsettel is.

Kezdődik a profi munka...

• Ha már ennyire profin csináljuk a dolgokat, akkor a legeslegelején nem maradhat ki a hidratálás! A sötétebb színek ugyanis hajlamosak szárítani az ajkakat, de még ha hidratálnak is, nagyon csúnyán látszik alattuk a cserepes száj. Szóval egy fogkefével, vagy cukor és méz keverékével dörzsöljük át az ajkakat, aztán pedig kenjük be valami hidratáló balzsammal (ez a rúzs alá már nem kell csúszkáló rétegnek, csak az eredménye).
• Utána jöhet a szájjal vagy a rúzzsal megegyező színű szájceruza, amivel az egész szájat színezzük be! Ez egyrészt szintén tartósít, másrészt nem a 90-es években élünk... a látható szájkontúr nem menő.
• Utána pedig az előbbi lépések: rúzsozás, hammogás, rúzsozás, illetve van még egy olyan trükk is, hogy le kell kicsit púderezni az egészet - na, ez már tényleg nagyon komoly.
• + 1 tipp: sötétebb száj mellé azért nem árt egy kis pirosító sem, különben kicsit gótos-vámpíros lehet az eredmény. A rúzshoz megfelelő színt úgy a legkönnyebb megszerezni, hogy ujjal leitatjuk a felesleget a szánkról, vagy közvetlenül a rúzsról veszünk fel egy picike színt, és pár pöttyöt az arc megfelelő részére teszünk, majd jó alaposan belepaskoljuk-eldolgozzuk. (Mert a bohóc-kinézet sem jó megoldás.)

Kicsit már így is hosszú ez a bejegyzés, de két videó linkjét még muszáj beszúrnom.

http://www.youtube.com/watch?v=dcRtcaeT5JU&list=UUFghPtzFcmyDiID1ASMA4Dg

http://www.youtube.com/watch?v=7OCes9Eubxs&list=PLE5F01884EE65EC34

Lisa Eldridge-re még úgyis fogok hivatkozni, ha a sminkelés alapjairól lesz szó a blogon (és tervezem, hogy lesz ilyen:)), nekem nagyon tetszik, hogy szinte pár ecsetvonással milyen változást tud elérni úgy, hogy egyáltalán nem erőltetett a végeredmény. (És nem mellesleg a hangja is nagyon nyugtató.)

Remélem, hogy a különböző ajakszínezők iránti lelkesedésemből egy kicsi rátok is átragadt, és érthetőek voltak a leírások is.:)