10 dolog, amit Erasmus alatt tanultam

Véget ért az amszterdami félévem, ami  mellett semmiképpen nem szeretnék említés nélkül elmenni. Sokan állítják, hogy Erasmus után mindent teljesen máshogy látnak - én nem mondanám, hogy velem ez pontosan így történt. Belülről továbbra is úgy érzem, hogy a lassú víz partot mos tábort erősítem, nem hiszek a hirtelen fordulatokban, azt meg nem tudom megítélni, hogy kívülről nézve megváltoztam-e. Az viszont tény, hogy sok új inger ért, új helyzetekben kellett helyt állnom, amelyek során sokat tanultam, vagy éppen megerősítést nyertek bennem olyan dolgok, amiket eddig is tudtam, vagy legalábbis sejtettem - legyenek ezek gyakorlatias, vagy magammal és a kapcsolataimmal kapcsolatos felfedezések.

Íme egy (közepesen) rövid lista 10 dologról, amit megtanultam az elmúlt hónapok során:

1. Biciklizni

A legalapabb dolog ez Amszterdamban élve, de nekem egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy tényleg az utolsó pillanatig biciklizni fogok, amikor csak tudok. Egy kezemen meg tudom számolni, hogy hányszor villamosoztam, ha éppen nem voltak nálam otthonról látogatók, vagy nem állt tízcentis hó az utakon. Imádtam, kicsit korábban írtam is róla bővebben ITT.

2. Tájékozódni

Aki ismer, az tudja rólam, hogy a tájékozódás nem az erősségem. Éppen ezért nagyon örültem neki, ahogy egyre jobban kiismertem magam egy új városban, és egyre kevésbé voltam ráutalva a telefonomra. Az első hetekben persze többször hálát adtam a GPS kitalálójának, ahogy a városban bolyongtam.
Nem szoktam hozzá, hogy a társaságban én vagyok az, aki tudja, merre járunk (még akkor sem, ha többhónapos lépéselőnyben voltam), de a végére már teljesen magabiztosan tudtam körbevezetni a vendégeimet, ami egy kis büszkeséggel töltött el. Amellett, hogy a várost megismertem, talán az általános tájékozódási képességem is fejlődött valamit. Meglátjuk.

3. Saját magamat motiválni

A legnehezebb az egyedüllét volt bizonyos szempontból. Akármennyire szeretek egyedül lenni, gyakran éreztem úgy, hogy sokkal kevésbé vagyok hatékony a kötelező dolgaimban, mint amilyen otthon lennék, tudva, hogy fizikailag is állnak mellettem olyanok, akikkel bármikor össze tudok futni egy kicsit, aztán folytathatom a munkát. Így a stresszesebb időszakokban külön feladat volt úgy szervezni a dolgokat, hogy legyen szabadidőm, amit tényleg pihenéssel és új élményekkel töltök akár egyedül, akár másokkal, és emellett elvégezzek minden feladatot - hatékonyan, összpontosítva, hogy minél kevésbé folyjon ki a kezeim közül a idő feleslegesen.

4. És a saját boldogságom okozója lenni

Az előző ponthoz kapcsolódva a sűrűbb időszakokban különösen, de a viszonylagos beilleszkedést, a "minden új" szakaszt követően általánosságban is tudatosítottam magamban, hogy itt most rajtam múlik, hogy hogyan fogom érezni magam. Hogy mennyire tudom kihasználni a lehetőségeket, amiket ez a fél év tartogat, hogy teszek-e erőfeszítéseket azért, hogy legyenek barátaim, hogy minél több mindent lássak, tapasztaljak. Ebben benne van az, hogy elmentem szervezett egyetemi programokra, utaztam, felfedeztem a várost akár egyedül is, vagy hogy egy kevésbé pozitív vagy eseménydús nap után csak összeszedtem magam, és elmentem futni.

5. Szeretek egyedül élni

Nem egyedül laktam, de volt pár alkalom, amikor hosszabb ideig teljesen egyedül voltam a lakásban. Az első egy-két nap kicsit furcsa volt, de aztán rájöttem, hogy nem rossz dolog egyedül lakni, olyanokkal meg főleg nem, akiket magad választasz lakótársnak.

6. De fontos a szeretteim és a barátaim közelsége

Nem vagyok remete, szükségem van az emberi interakcióra, ez nem újdonság. Ezt viszont most helyben gyakran csak akkor kaptam meg, ha én kezdeményeztem - és általában megérte próbálkozni.

Az újonnan kialakult kapcsolataim persze nem helyettesíthették az otthoniakat. Próbáltam megtalálni az egyensúlyt az aktuális "való élet" élvezése és a távkapcsolatok ápolása között. Sajnos a legtöbb emberrel nem beszélgettem annyit, amennyit szerettem volna, és azt is elég rosszul éltem meg, hogy nem voltam otthon, amikor valakinek szüksége lett volna rám - vagy legalábbis én úgy éreztem, hogy szeretnék segíteni, ott lenni neki.

Van viszont olyan kapcsolatom is, ami egyértelműen megerősödött, és olyan ember, akire mindig számíthattam, és talán nem is tud róla, de sokszor segítettek a beszélgetéseink.

7. Felismerni a "Kéri a nyugtát?" mondatot hollandul a pénztárnál

Az egyetlen teljes mondat, amit megtanultam felismerni, és válaszolni is tudtam rá hollandul, meggyőzően. Így a pénztárnál állva úgy éreztem, egész jól beleolvadok a környezetbe, és nem éreztem magam átutazó turistának.

8. Nem vagyok cukorból

Akár Angliába is mehettem volna, ott talán a barátaimnál és a családomnál jobban értékelték volna az emberek, hogy mennyit beszéltem az első időkben az időjárásról, és főleg az esőről. Aztán elég hamar rájöttem, hogy ha hagyom, hogy az időjárás a kelleténél jobban befolyásolja a programjaimat, akkor könnyen azon kaphatom magam, hogy napokat töltök a négy fal között. Lehet, hogy elkapott párszor egy-egy váratlan zápor, és bőrig áztam a biciklin, de minden alkalommal túléltem. És minden eső eláll egyszer...

9. Simán kibírok fél évet minimális vásárlással, de...

Elég tudatos voltam vásárolgatás szempontjából - amikor beköszöntött az ősz, vettem pár melegebb alapdarabot, ami hiányzott a ruhatáramból, de sminket, kozmetikumot vagy bármilyen apróságot nem nagyon vásároltam csak azért, mert milyen szép, vagy hú, de jó illata van. Szerettem volna hazafelé is beférni a bőröndömbe (jelentem, majdnem teljesen sikerült), és szívesebben költöttem valóban fontos dolgokra és élményekre, de elsősorban nem spórolási célja volt ennek. Jól éreztem magam kevés dologgal is. Viszont ahogy hazajöttem, rögtön az itthon hagyott ruháimat kezdtem hordani, és rájöttem, hogy mennyire ellaposodott a stílusom. Szóval, megtanultam, hogy jó dolog kevés tárggyal létezni, és azokat tényleg használni, de hosszú távon néhány területen nem árt egy kis változatosság.

10. Bevásárolni, és hogy miből mennyit kell venni

Apró sikerként éltem meg, hogy egyszer sem kellett ételt kidobnom, és nem is kész kaján éltem. Nagyjából megterveztem, hogy miket fogok enni a héten, listát írtam, bevásároltam, főztem, és felhasználtam a maradékot is - abszolút ehető formában.

További amszterdami beszámolókra, ajánlókra van esély!