Funlock, a "bejutós" szabadulós játék

Tegnap voltunk egy szabadulós játékon, és hogy nehogy úgy járjak vele, mint a Capa-kiállítással (vagyis hogy akarok róla írni, de már olyan rég volt, hogy nem tudom rendesen összeszedni a gondolataimat), gyorsan írok róla pár sort. De előtte, ha már itt tartunk, mindenkinek csak ajánlani tudom a kiállítást is a Nemzeti Múzeumban, nekem nagyon tetszett (legyen elég ennyi érvelés, nem mondanám, ha nem így lenne), és most meg van hosszabbítva január 26-ig!

A rövid kitérő után pedig kanyarodjunk vissza a poszt eredeti tárgyához, ami egy szabadulós játék. Mi a Funlockot próbáltuk ki, mert ahhoz volt kuponunk, de elvileg rengeteg van szerte Budapesten, ők is csak nemrég nyitottak. A játék lényege röviden és tömören, hogy egy kis nyomozással, logikával és csapatmunkával ki kell jutni egy bezárt szobából. Erre elvileg egy óra van, amit egy különleges szerkezet (nevezhetnénk órának, de nem az) mér is. Természetesen az egészhez jár egy kerettörténet is, ami esetünkben valami olyasmi volt, hogy egy professzor világmentő számítógépes programja meghibásodott, és nekünk kellett újraindítani az áramkört és ezzel az egész programot. A játék már a regisztráció után megkezdődött, amikor néhány fénykép-és levélrészletből megfejthettük a bejutáshoz szükséges kódot. Miután ezzel szerencsésen bejutottunk a szoba előterébe, rögtön átválthattunk nyomozó üzemmódba, hogy beléphessünk magába A szobába. Egy egyszerűen berendezett, sima szoba volt, ahol kerestünk, kutattunk, összeraktuk az elrejtett segítségeket, amiket találtunk, próbáltuk megfejteni, hogy mi mire való, és ezzel minél közelebb kerülni a megfejtéshez és a kijutáshoz. 

A "váróterem", ahol megismerkedtünk a játék szabályaival és a sráccal, aki minden benti lépésünket kamerákon keresztül figyelte, és némi segítséget juttatott el hozzánk, ha kellett. A háttérben pedig látszik az  F betűs ajtó, ami mögött volt maga a szoba.

Ez már a "pálya" része. Ezen is látszik (meg a kerettörténetből is következik), hogy vannak modern elemek, a fények pl. elég menők.

2-5 személynek ajánlják, bár szerintem a 3 ideálisabb minimumlétszám. Mi öten voltunk, és végül belefértünk az egy órába, de azért volt, hogy percekig nem volt új ötletünk, ami segített volna. Vagyis ötletünk az rengeteg volt, minden mögé, fölé és alá benéztünk rejtélyeket és kódokat keresve, egy csomó kiaknázatlan lehetőség volt még..:D Bár állítólag volt már olyan csapat is, aki felfeszegette a parkettaszegélyt, hátha ott van egy kulcs elrejtve - mi ilyesmit már nem csináltunk, csak egy polcot próbáltunk meg lefeszegetni feleslegesen.

Nagyon jó közös program, hiszen csapatjáték lévén mindenki részt vehet benne, és - vérmérsékletének megfelelően - beleélheti magát a játékba. Közben és a végén is közös a siker, és persze remekül lehet szórakozni egész idő alatt, az átlagostól eltérő módon.

képek