Budapest Cake Túra 5. állomás: Dynamobake

Lassan befordulunk a célegyenesbe a sütis kihívásunkon, az utolsó előtti állomással azonban egy ideje már adós vagyok. Kivételesen két alkalommal is meglátogattam a helyet, mivel a kóstolócsapatunk kicsit szétszakadt - de így legalább nem csak a szó szoros értelmében vett első benyomásaimról tudok beszámolni.

A Dynamobake egészen különleges a maga nemében, hiszen egy biciklikölcsönzőt és egy cukrászdát olvasztottak össze egy helyben, ilyet pedig nem találunk minden sarkon. Az ajtón belépve először rögtön a kölcsönözhető bicikliket pillanthatjuk meg, a sütispult és a vendégtér csak utána következik. A belső tér és a díszítés is illik a hely szelleméhez: a klasszikus, romantikus cukrászdai hangulat helyett kicsit ipari jellegű, mégis kényelmes helyet alakítottak ki, ahova jó beszaladni (gurulni), de simán el lehet ücsörögni hosszabb ideig is. Az első pár perc pedig bőven elmegy a mindenfelől összegyűjtött poszterek és könyvek böngészgetésével.

A kínálat kifejezetten kedvez az egészségesebb édességek után kutatóknak, és a különleges étrendet követőknek: többféle vegán, paleo, cukor- vagy lisztmentes sütiből választhatunk, amitől a mindenevőknek sem kell megijedniük - bár pár hagyományos, minden mentességtől mentes sütit is találunk itt. A pontos kínálat változó, de amikor ott jártam, többféle gyümölcskenyér, különleges ízesítésű keksz (pl. zöld teás, és ha jól emlékszem, levendulás-narancsos is volt), almás lepény (ami állítólag a legjobb*), illetve szintén rendhagyó torták és apró, nyers desszertfalatkák közül lehetett választani. Az alapanyagok között a szezonális gyümölcsökön és magvakon kívül olyan összetevőket is találunk, mint a köles vagy a cékla, de megint csak azt tudom mondani, hogy ettől nem kell megijedni. Valamint minden sütin látszik, hogy valóban házi készítésű.

A gyümölcskenyéren kívül - ami teljesen rendben volt - kétféle céklás (egy narancsos-fehércsokis és egy csokis), és egy csokis-körtés tortát kóstoltam. Ami feltűnt, hogy több sütin is ugyanazokat az ízeket (talán mézeskalács-jellegű fűszerkeverék) véltem felfedezni, viszont volt egy torta, ami magasan kiemelkedett a mezőnyből. Ez pedig az étcsokis-céklás tortaszelet volt tökéletesen szaftos állaggal, megfelelő mennyiségű krémmel, és nagyon finom keserűcsokis ízzel. Már csak ezért is megérte másodjára visszamenni, és megkóstolni valami újat.

Összességében kellemes, nem túl zsúfolt hely kedves kiszolgálással, ahova egy gyors sütire vagy kávéra vágyva kedden kívül bármelyik nap be lehet térni, ha a Kálvin tér felé járunk, de "felesleges" idő eltöltésére is tökéletes.

A Cake Túra előző állomásai:

ÉdességLabor

Édes Sári

Chez Dodo

Édesem

Jó tudni: kedden zárva tart!
Hol van? 1053 Budapest Képíró utca 6.
Facebook

*a konyhafőnökös Bernáth József szerint - "Civilben kinek a főztje ízlik leginkább?" kérdésre adott válasz a linken :)

Gondolatok egy késő őszi kirándulásról

Hétvégén egynapos kirándulásra mentünk a Pilisbe, ami nekem hosszú idő után az első ilyen jellegű megmozdulásom volt. Sőt, igazából soha nem voltam nagy túrázó - a természetben sétálás rendben van, de a sárban csúszkálástól, és főleg a meredek lejtőktől kicsit kiráz a hideg. Ennek ellenére a szombati egynapos esőzés után nekiindultunk a körülbelül 20 kilométeres távnak, és végre felavathattam az "ez egy életre szóló befektetés"-felkiáltással még tavasszal vásárolt túrabakancsomat. Ha minden jól megy, jönnek még hasonló programok ezután is, és egyre profibbak leszünk ebben a műfajban. :) A mostani, kezdeti tapasztalataim után ilyesmi gondolatfoszlányok keringtek a fejemben az 5 °C alatti túrázásról:

• a réteges öltözködés nem üres frázis, tényleg csinálni kell, tetőtől talpig
• elfér még az a plusz polárpulcsi

• kabátot vagy pulóvert lehet le-fel venni, sapka marad
• sapka, sál, kesztyű!

• inni nem csak kánikulában kell
• jó ötlet a jól záródó, valóban hőtartó termosz...
• ...a kézfertőtlenítő zselé kevésbé

• a túrabakancs tényleg jó befektetés, érezhető a különbség egy sportcipővel szemben
• még novemberben is szépek a fények, és nem teljesen kopár az erdő
• egy kicsit mindig ki lehet tolni a határainkat :)

Ugyanez az élmény másnak a tollából, angolul ITT olvasható. Nézzetek át, nézzetek körül! ;)

RECEPT / Sütőtök-krémleves, ahogy anyu csinálja

A sütőtökös muffin receptjénél is emlegettem már annak idején, hogy a másik nagy kedvencem a sütőtök-krémleves. Szerintem ez egy olyan étel, amit egyre többen próbálnak ki, mindenki máshogy készíti el, de senki nem mondhatja, hogy az övé az "igazi". Nálunk tejszínes, enyhén fokhagymás, de inkább édes, meleg és krémes. Kicsit sajnálom, hogy nincs magyar megfelelője a "comfort food" kifejezésnek, mert nálam az utóbbi években ez abszolút azzá nőtte ki magát.

Hozzávalók: (egy óóóriási fazékhoz)

• 1 nagy sütőtök
• 2-3 db krumpli
• egy kis vaj vagy margarin
• 2-3 gerezd fokhagyma
• szerecsendió
• 2 húsleveskocka
• 0,5 l főzőtejszín (20%-os)

Elkészítés:

Felvágjuk a sütőtököt, eltávolítjuk a magját, majd felkockázzuk. A krumplit szintén kockákra vágjuk.

Egy nagyobb fazékba teszünk egy kis vajat, amin majd megpároljuk a zöldségeket. Megsózzuk őket, majd közepes lángon, fedő alatt addig pároljuk, amíg meg nem puhulnak.

Ekkor hozzáadjuk az összenyomott fokhagymagerezdeket és egy kis szerecsendiót.

Felöntjük annyi vízzel, hogy turmixolható legyen, és botmixerrel összepürésítjük. Hozzáöntjük a tejszínt, majd beledobjuk a húsleveskockát, és annyi vizet adunk hozzá, hogy összesen körülbelül 4 liternyi levest kapjunk. Az egészet összemelegítjük, és kész is a leves.

Tálaláshoz száraz, forró serpenyőben piríthatunk tökmagot, de ropogós baconkockákkal megszórva is nagyon finom.